Jótanácsok, nem csak kivitelezőknek /kereskedőknek
Köszönhetően többek közt a 2021. év végén kiírt pályázati lehetőségnek kijelenthetjük, hogy a hétköznapi emberek számára is egyre ismerősebben cseng a levegő-víz hőszivattyú szóösszetétel, amely megjelenését követően nagy érdeklődésnek örvendett. Szinte már a csapból is ez a téma folyik, ennek megfelelően rengeteg önjelölt szakértője is van a témának, mely a gyakorlatban ugyanakkor számtalan hiba forrását képezi. A levegő-víz hőszivattyú -, mint lehetséges fűtési/hűtési megoldás – valóban nem új keletű, hazánkban is évtizedes múltra tekint vissza használata.
A szóban forgó termékcsoportban megnövekedett forgalmat tapasztalhattak a forgalmazók az utóbbi években, mely a nagy volumenű eladási darabszámoknak köszönhetően rávilágított arra, milyen sok esetben hiányoznak a szakszerű épületgépészeti tervek és/vagy a szakszerű kivitelezés a telepített gépek esetében. A megfelelő tervezés és a helytelen kivitelezés, a rendszerek hibás működését és ezzel párhuzamosan a végfelhasználók elégedetlenségét eredményezi, melyet a szereplők igyekeznének elkerülni, megelőzni.
Mindenekelőtt szükséges leszögezni, hogy egy levegő-víz hőszivattyú önmagában sem egy egyszerű berendezés, ám ha figyelembe vesszük, hogy a levegő-víz fűtési/hűtési rendszernek további, meghatározó elemei is vannak – úgymint primer kör, padlófűtéses körök, HMV termelés, épület automatika -, akkor könnyen beláthatóvá válik, hogy ez egy bonyolult rendszer, így minden rendszerelem hatással lehet a többire is.
Összegzésként elmondható, hogy ez az épületgépészeti szempontból kiemelt fontosságú berendezés, márkanévtől függetlenül sokszor kerül jogtalan kritika középpontjába, melynek oka a beruházás és kivitelezés gondatlan előkészítése, illetve megvalósítása.
Az alábbiakban górcső alá vesszük, milyen alapvető kérdéseket szükséges tisztázni a levegő-víz hőszivattyú kiválasztása során a megfelelő végeredmény érdekében, melyek a szakági tervek elkészítéséhez is nélkülözhetetlenek:
1, Az épület hőveszteségének és hőnyereségének meghatározása a vonatkozó szabvány szerint, továbbá ezek alapján a szükséges fűtési-, ill. hűtési teljesítményértékek szerinti készülék kiválasztása
2, Milyen hőleadó/hőfelvevő rendszerrel szeretnénk vagy tudjuk megoldani a feladatot? pl.: padlófűtés, felület fűtés/hűtés, fan-coilok, esetleg radiátorok. Felhasználunk meglévő elemeket a fűtési rendszerből vagy teljesen új rendszer kerül kialakításra?
3, Milyen funkciói lesznek a hőszivattyúnak: fűtés, hűtés, esetleg HMV termelés? Mekkora HMV tartály szükséges? Milyen felhasználói szokásokkal számolhatunk?
4, Rendelkezésre áll elegendő elektromos áram? H-tarifa igénybe vehető-e a felhasználási helyen?
5, Alternatív fűtőkészülékkel szükséges számolni?
6, Rögzítsük írásban a termékre és a hozzá kapcsolódó szolgáltatásunkra vonatkozó vállalásunk részleteit!
A berendezések elhelyezésével, telepítésével és beüzemelésével kapcsolatban a következő szempontokat vegyük figyelembe:
1, A kültéri egységet szükséges kiemelni kb. 40cm-re a talajtól, hogy a jég/hó ne érjen fel a gép aljáig, vízelvezetésről gondoskodjunk, használjunk szabályozott fűtőszálat!
2, Amennyiben van rá lehetőség, féltető alá telepítsük a kültéri egységet annak érdekében, hogy csapadék ne érje a kondenzátorát!
3, Az uralkodó szélirányra merőleges legyen a készülék kifújási iránya!
4, Vegyük figyelembe a kültéri egység zajhatását, épületek közé – pl. szűk helyre, szobaablak alá – ne telepítsük!
5, A készülékre vonatkozó gyártói előírásokat be kell tartani: csőátmérők, csőhosszak, olajcsapda kialakítások, hűtőközeg rátöltési mennyiségek, fokozott csőszigetelés, kerüljük a túl sok irányváltást! Beüzemelés előtt MSZ szerinti nitrogénes nyomáspróba és vákuumolás szükséges.
A rendszer hidraulikus oldalára vonatkozó javaslatok:
1, Javasoljuk hidraulikus váltó beépítését, amennyiben a kapcsolódó hidraulikus rendszerről nincs pontos méretezésünk vagy az vélhetően szennyezett, elkerülendő az áramlási elégtelenségből fakadó hibákat.
2, A primer kör térfogatának el kell érni a gyártó által meghatározott minimum értéket, szükség szerint a primer visszatérő ágba be kell építeni egy kis méretezett puffertartályt.
3, A rendszerbe épített tágulási tartályt méretezzük, előfeszítési nyomását ellenőrizzük!
4, A váltócsapot a hidrováltó elé kell telepíteni, hogy HMV készítés esetén, hűtési előnykapcsolásnál kikerüljük a tárolt hideg vizet.
5, Gyors nyitási sebességű szelepet alkalmazzunk! (Pl: Honeywell VCZMP6000+ VC4013)
6, Legalább 500mikron finomságú szilárdtest szűrőt kötelező beépíteni a visszatérő ágba (ettől lehet finomabb, de ügyeljünk a nyomásesésre!), tegyünk iszapleválasztót!
7, A primer körbe kötelezően beépítendő: légtelenítő csapokat a magas pontokra, elzárócsapokat és nyomás/hőmérséklet kombinált órákat a megfelelő helyekre szükséges telepíteni.
8, Monoblokkos rendszert fagyálló folyadékkal kell feltölteni, dermedéspont minimum: -25C, leválasztó hőcserélő javasolt.
9, A rendszerben lévő víz minőségéből eredő hibák kizárják a forgalmazói garancia érvényesíthetőségét, javasoljuk előkevert speciális folyadék alkalmazását.
10, A készülék beüzemelését kizárólag az arra jogosult szakember végezheti, ez a készülékre vonatkozó garancia feltétele.
A hőszivattyú bár önálló termék, ugyanakkor egy bonyolult rendszerben működtetjük, így beüzemeléskor át kell látni a teljes rendszer logikáját és alrendszereit (klímás – vizes – épület automatikás – erősáram) a kifogástalan végeredmény érdekében.
Fűtés levegő-víz hőszivattyúval? Igen, figyelmesen, megfontoltan!
Forrás: https://www.vgfszaklap.hu/lapszamok/2022/marcius/6846-celkeresztben-a-levego-viz-hoszivattyuk